LéleKzet

Ezzel a címmel nem az Anti Fitness Club legújabb lemezére gondolok.

Először is a mai napom röviden – tömören fantasztikus volt. Nem gondolkodtam egyáltalán az életemmel kapcsolatban, csak jött aminek jönnie kellett.
Mérés, Biológia, Tesnevelés, Földrajz -
Mérésen bejött a tanár, és röpdolgozatot akart velünk íratni. Oké. Elkezdi diktálni a kérdéseket. Ismerős kérdések voltak, szóval felszólaltunk, hogy már írtunk ezekből. Ezek után a tanárnő azt állította, hogy nem azt mondta, hogy röpdolgozat lesz, hanem, hogy írjunk a füzetbe. Hát mondom atyaég.
Biológián semmit nem csináltunk.
Tesin beadtam a tanárnak, hogy tegnap edzésem volt, és meghúzodott a lábam. Egész órán sántítanom kellett.
Tesi utáni szünetbe láttuk, hogy elhajt kocsival a föci tanárunk a rajztanárral együtt valahova. Azt gondoltuk, hogy nem lesz megtartva a negyedik, de jött egy tanár, aki több osztályra is figyelt, szóval nem lehetetett becsukni az ajtót. Milyen vicces már.
Rövidített óráink voltak különben. 10:15kor az egész suli jött haza.
Bátyám hozott haza, majdnem belénk jöttek, de no para. : DDD
Nikszina nem volt suliban, remélem nem került kórházba, Szinty elhagyta az igazolványait, Betty elnevezett nyuszinak, Én meg bebasztam tesin a fejemet egy vas rúdba.
Hazaértem elkezdtem iszogatni, EGYEDÜL, mert mindenki vagy beteg vagy suliban tengeti a napját. Valamivel el kell feledni az érzéseimet, és a szörnyű múltat.
Senki nem kérdezte még meg, de jól vagyok. Néha gondolok arra a bizonyos emberre, de már kevesebbet.
LéleKzet mi felszabadííííííít : ))

2010.
Szilveszter Vikcsával, Nekoval és Bubával.. Annyira várom már, hogy hihetetlen : DDD
2010-ben sok mindent másképpen csinálok : )))

Never a failure, always a lesson *